skip to main |
skip to sidebar
Van az úgy, hogy az emberből kifogynak a betűk. (Ha az a foglalkozása, hogy leírja őket, ez igen kellemetlen tud lenni.) Olyankor pedig hiába történik vele bármi (főleg bármi jó, mint mostanában), nem képes mondatba foglalni.
1 megjegyzés:
1. az ivást nem érdemes ihlethiány idejére korlátozni :)
2. a kopipészt újságírást elítélem, a blogba meg minek írjak olyat, ami nem az enyém...
3. ez olykor működik, de (és asszem ezt e-mailben egyszer egy meló kapcsán már írtam) igyekszem úgy gondolni az egészre, mint hobbira, önkifejezésre - ebből adódóan különösebben profinak sem érzem magam...
viszont az tény, hogy ez az időszak is el szokott múlni.
Megjegyzés küldése