Annyi mindenen kattogok, azt se tudom, mibe kezdjek. Leginkább persze a TDK-dolgozatomat kellene adjusztálnom, bár asszem borozás lesz belőle megint.

A tartalmas pósztokat hiányolókat pedig hadd biztassam azzal, hogy már csak néhány nap és újabb frontot nyitok. Részletek soon.

White partykat kéne látogatnom, ma ketten is mondták, hogy jól mutat rajtam a fehér.

(Óvatosan a kommentekkel.)

Nem a cenzúra, hanem a Blogger baszakodása miatt tűnt el az a pár komment, amelyben szünidős tanulásra, munkára, mozizásra és szexre buzdítottatok. Áron nyilvánvalóan provokatív tanácsát (szerelem) leszámítva igyekszem őket megfogadni.
___

Gondolom a tegnapi Kispál már világossá tette, hogy rámjött valami népdalos frányaság. Ennek újabb bizonyítékaként a Deep Forest és a Freedom cry a blográdióban. Most nem érzem kínosnak.
Tegnap amúgy jelen voltam az országos cigányvajda-avatáson. Egyszer majd írok is róla.

És ha már ilyen rurális a kedvünk, ajánlom mindenkinek Joanne Harris és Fran Warde A francia piac című könyvét. Nem közgazdasági elemzés, hanem gasztroirodalom, eddig még (és ma se) nem csalódtunk a receptjeiben.

De szeretnék én is, hej, jó sokáig élni,
Nézni, hogy lesz lánykából nő aztán meg néni
És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt
Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp.

Most csak ez van a blográdióban, hallgassátok, ahogy én.

Olyan magabiztos és kiegyensúlyozott vagyok mostanában, magam sem értem, miért, hogy az már-már ijesztő.

Egyébként őszi szünet van, amit normálisan barátokkal, olvasással, fényképezéssel és hosszú sétákkal töltenék, ehelyett viszont munkával és egy kiváló tudományos dolgozat elkészítésével fogom.

Karrierizmus, ja.

- Jó estét kívánok. Politikai vitaműsorunk témája a Fidesz népszavazási kezdeményezése. Első vendégünk Bita Dániel, a Fidesz elnök-frakcióvezetője - mondta mai belpolitikai elemző óráján a Fidesz frakcióvezetője, aki pedig a szerepjáték kedvéért Baló György bőrébe bújt.

Mennyi minden megoldódna... :)

Shaza belbudai ingatlanában borozgatunk, ABBA örökzöldekre illetve Paris Hiltonra.

Demeter, nem tudod, mit hagysz ki.

az ország szíves elnézését kell kérnem, mert pár hete arról beszélgettünk, hogy amennyire értelmesek ezek a kossuth téri turulos zsebsámánok, képesek beindítani és kihozni a terror házából a tankot. nem akartam ötleteket adni. pardon.

Kijöttem a gyakorlatból, tegnap komolyan gondolkodnom kellett, hogy miért jó, ha a vízágyú festékkel színezett folyadékkal lövi a tömeget csapvíz helyett. (Ezt mindenki tudja?)

De nézzük a jó oldalát: utcai harcok idején mindig megugrik a látogatottság.

Alkalmi netezők, szevasztok.

Nem tudom, kinek az ötlete volt, hogy beindítható tankokat, harckocsikat helyez közterületekre ezekben a nyugodt, békés időkben, de gratulálok neki.

Megint breaking news vagyunk a CNN-en, és persze, hogy az emlékmű átadása sem sikerült fütty és Gyurcsány, takarodj nélkül.

Finom, méltóságteljes ünnep ez, büszkék lehetünk rá mindahányan.

Basszus, ironizálni sincs kedvem, hányok attól, hogy az ötvenedik évfordulón otthon kell ülnöm, hogy nem járhatom végig az ötvenhatos helyszíneket békében, hogy nem mehetek ki körbenézni a Corvin közbe, mert attól kell tartanom, hogy nekem jön ez a wannabe-forradalmár csürhe vagy megküldenek gumilövedékkel mint a Máriuszt.

Általában herótom van a Miért nem tudnak már a politikusok megnyugodni, megegyezni típusú fölszólamlásoktól, de az biztos, hogy ez az ötvenedik évforduló nem a legjobbkor kap el minket.

Ötvenhat persze jódarabig nem lehet konszenzusos ünnep, és most nem a Hóhérok ma is ott ülnek a Parlamentben lemez jön, még akkor se, ha amúgy helyenként ott. Nem ez ugyanis a baj.

A dobtáras Horn például nem különösebben szerette a forradalmat, mégse volt ennyire feszített a negyvenedik jubileum.

A probléma mélyebb, most nem is ásunk utána.
___

Ötvenhat sokféle volt, mert sokféle ember vett benne részt. Nagy Imre bár mártírja lett, egy percre sem mondott le a kommunizmusról, csak annak sztálini verziójáról, a munkásosztály uralmát vagy a köztulajdon primátusát eszébe sem jutott megkérdőjelezni.

Konszenzus csak abban volt, hogy nemzeti függetlenség kell, Mécs és Wittner pedig már akkor is egészen mást gondolt, a restaurációtól is tartó reformkommunistákról vagy az önigazgatásban bízó munkástanácsokról nem beszélve. Volt egy csomó egymással vitatkozó, de végső soron a közös cél érdekében küzdő csoport a műegyetemistáktól a diósgyőri dolgozókig.

Ötvenhat az övék mind, és a legszomorúbb az, amikor egymástól próbálják elvitatni, elvenni.
Ha utódaik teszik helyettük, mai politikusok, az inkább csak szánalmas - ránk nézve.

Itt vagyok, és van egy csomó őrségi történetem, csak nem tudom olyan jól elmesélni őket, mint shaza. Majd egyszer elhozom ide.

Húsz fok van, lehet kiválóan napozni.

Egyébiránt családfa-kutatás van tervben (anyai ágon, ugye, a másik ágon a családot kéne kutatni előbb, max aztán az ősöket), jártunk a környéki temetőkben, Kisrákoson például találtuk is mindjárt három halott Bita Dánielt.

van új presser lemez. ez a t12enkettő. semmi újdonság, újra a szokásos minőség. újra tízből tizenkét pont.

remek őszi magányos estékhez, lefekvés előtti utolsó cigarettákhoz és késő éjszakai sétákhoz az attila úton.

Marcitól kaptam ma utólag, a szülinapomra egy társasjátékot. Szerencse tehát, hogy átneveztem annak idején a blogot, különben nyilván be kellett volna érnem egy lábjegyzettel valahol. (Jut eszembe, vajon hány olvasó lehet, aki a kezdetektől, tavaly június óta figyel? Egyáltalán: pozitív egész számról van szó?)

Holnap és holnapután könnyed családi reunion az Őrségben, ha úgy alakul, küldök helyszíni tudósítást.

Tihanyi ősz.

Attilával találkoztam ma vagy két év után. Ő a Baptista Szeretetszolgálat sajtósa, velük jártam annak idején Nyugat-Szaharában.

És hogy miért a két év? Attila nyolc hónapot töltott azóta a volt Jugoszláviában, és nyolcat Srí Lankán, ahol egy a cunamiárvák számára épülő otthon építését vezényelte. Igazán kevés ember van, akit feltétel nélkül tudok tisztelni, ő az egyik.

Uj Péter szerint az iPod egy rakás fröccsöntött szar, és már a kazettás magnó is jobban szólt nála, míg Superman többek közt esztétikai okok miatt esküszik Apple-re - ezt is megtudtuk zárásképpen Tihanyban, a nekem továbbra is bullshit-gyanús ügyfélevangelizmus kapcsán rendezett vitából.

A konferencia tetszett, bár remélem, hogy bő tíz év múlva nem az Internet Hungary (vagy valamely mása) lesz az a társasági esemény, ahol bebaszok a cimbikkel.

Ha mérleget vonunk, a már méltatott Dan Gillmor mellett nálam a Dean-kampányt menedzselő Zephyr Teachout volt a top, lelkesen, élvezetesen adott elő, simán leállt beszélgetni bárkivel, sőt a vele reggeliző pollner beszámolója szerint még szerény kollektívánk színpadi teljesítménye után is érdeklődött.

Dan Gillmor előadásán vagyunk túl. A Center for Citizen Media vezetője arról beszélt, hogyan lehet tizenöt percre bárki újságíró, fotóriporter blogok vagy a flickr segítségével terrortámadás, cunami, robbantások idején, miként lehetséges, hogy helyi közösségi portálok jobb és hitelesebb tájékoztatást nyújtanak olykor a lokális napilapoknál vagy hogy amikor 2000-ben Hongkongban tanított, jobban nyomon követhette az elnökválasztási eredményeket, mint az odahaza a tévé előtt ülő honfitársai.

Gillmor szerint a jövőben az újságírás párbeszéd lesz inkább, mintsem one-to-many kommunikáció.
Annak pedig, aki nem ismerné: Bush és Blair duettje.

(Amúgy igaza van pollnernek, elég bizarr, hogy a Berkeley és a Columbia Egyetemen tanító Gillmornak tegnap a színpadon kellett végigasszisztálnia egy beszélgetést arról: miért nincsenek webkettes tartalmak az Inforádió honlapján és hogy működik a Tékozló Homár.)

Egy bárszéken ülök a képernyő előtt, mellettem egy puffon Howard Dean elnökjelölti kampányának stratégája, Zephyr Teachout. Az ő előadása tetszett ma a legjobban (nem is a Baja Ferencé, dzsízász), arról: milyen az internetes politikai közösségépítés, hogyan lehet kampányt szervezni akár az iwiwhez hasonló szájtok és tömérdek önkéntes segítségével, hogyan szólalhat meg egy üzenet több hangon, mire való a politikusi blog.

Utána mi jöttünk Turullal, Újhelyi, Cser-Palkovics és Somogyi urak társaságában. Kicsit hakniízű volt, de nem rossz.

Helyesbítenem kell, az öltönyös mellett van egy jelentős melegítőnadrágos, bőröves rendszergazda szekció is.

Az imént Turullal bokszoltunk virtuálisan, én nyertem, kiütéssel, vagyis Ali. (Hogy mi játszunk, belefér, de azért az mókás, ahogy informatikai nagyvállalkozók dzsojsztikkal a kézben püfölik egymást.)

A Google futbalistafrizurás utazó nagykövete beszél, mi pedig másfél óra múlva. (Mondanám, hogy a Google Medgyessy Pétere, de nem akarom bántani.)

Itt ülök az előtérben. Úgy lehet megismerni, hogy csak rajtam nincs öltöny.

A délelőtti protokollt kihagytam, most viszont meghallgatom Pollnert, Sztahanovot és Doranskyt.

A Club Tihany jó.

Holnap és holnapután tehát Internet Hungary Tihanyban.

Állítólag jó hepaj, bár engem előre frusztrál, hogy outsider leszek a hazai netes mitológia fontos alakjai között. Mintha vendégséfként zacskóslevest főznék Jamie Olivernél.

Amúgy a Politikai közösségek építése a blogok segítségével című szekciót erősítem - ha másnak nem, hát a jelen lévő szocialita és fiatal demokrata országgyűlési képviselőnek talán tudok is újat mondani. (A fölkészítésért köszönet sHelfnek.)

Rúzsa Magdi koncertjén és Uj Péter halászlevén túl számíthatunk még az amerikai Demokrta Párt online kampányának vezetőjére, és számos webkettes témára. Civilek a hírgyártásban, a tömegmédia és a médiatömegek együttműködése, alulról érkező információk stb.

Beszámolok majd a magam egyszerű módján.

Szeretett közpolitika tanárunkról kiderült, hogy vizsgáztatta Bácsfi Dianát, és ötöst adott neki, illetve hogy ízlése ellen való tinédzserkorunk egyik fontos egysége, a Marxim.

Holnaptól két nap Tihanyban az Internet Hungary konferencián, szobatársam Turul lesz, akivel fel is lépünk közösen. Részletek este.

Csak most értesültem róla, hogy (mint azt a mellékelt OVB-táblázat is mutatja) az ózdi kisebbségi választáson 44 szavazatot gyűjtött a derék Váradi József Zsíroskenyér.

Hát ti használnátok-e megkülönböztető név gyanánt, hogy Marhapörkölt vagy Gyöngyhagyma?

(Klikk rá a nagyításért.)

Egyértelműen Máté hibája, hogy a szerdai Bitanájt óta az Élj vele boldogan szól a fejemben.
Amúgy még fontolgatom, hogy Pokol professzor kiváló Szociológiaelmélet című kötetével kúrjam-e el a hétvégémet vagy más módon.

Novembertől, ha igaz, politikai blogot írok, majd mondom, ha ott tartunk.

drága apámat meglehetősen rosszul érintette amikor megtudta, hogy egy faluban lakik pataky attilával. most éppen a házat árulja. szóval ha valaki különös késztetést érez arra, hogy egy olyan házban éljen, amelytől karlendítésre lakik bencsik andrás, és különös, bizsergető érzés telepszik a szervezetére pusztán attól a tudattól, hogy reggelente a kisboltban összefuthat az edda frontemberével, szóljon.

Tegnap délután sms-ben szándékoztam érdeklődni Demeter Áron barátomnál (Mr October), vajon fél négykor az Ibolyában lesz-e még.

Aztán óvatlanul majdnem a névjegyzékben fölötte állomásozó Debreczeni Józsefnek küldtem el az üzenetet. Ismerve a közíró MDF-es kötődését, ez igen kínos lett volna.

Elnézést.

Fázom, befűtök este.

Egyébiránt holnap (a legjobbkor, az ellenzéki bojkott ideje alatt tehát) debütálok a Kereszttűzben, és még gondolkodom, szimpatikus bölcsészértelmiséginek vagy informatikai nagyvállalkozónak öltözzem-e. Megfontolás tárgya továbbá, hogy hogyan érek ki hétre a közeli Zuglóba.

Rágyúrok majd, ígérem, hogy az is megutáljon, aki eddig még nem.

Négy év után tegnap végre vettük a bátorságot, és elfogyasztottunk egy könnyű menüt a város egyik legellenszenvesebb éttermében, az egyetemtől ötven méterre elterülő Alföldiben. Bár nem vagyok egy kimondott Wittman fiú, ezt azért nem kellett volna.

Az Alföldit ugyanis eluralja a parasztromantika, az asztalra helyezett meleg zsíros pogácsa, a porszáraz almás rétes és a mogorva pincér pedig biztosan nem javítja rajta. Az még tetszett, ahogy ebéd közben a főúr odatoppant, váltanánk már föl neki egy ötezrest.

Asszem maradunk a Zappánál - jut eszembe, arról is kéne írni egyszer.

Aztán este Ambrusnál jónéhány pikes társaságában megrendezésre került az első, posztszületésnapi Bita-night. Jó volt, remélem hagyomány lesz belőle :)

elöljáróban engedjék meg, hogy kifejezzem hálámat és nagyrabecsülésemet e blog házigazdájának, aki lehetővé tette, hogy a magam korlátolt gondolatait most már ezen a fórumon is belespórázzam a nagyvilágba. köszönöm dani.

a ráróspusztai incidensre nem kívánok különösebben kitérni, de azt leszögezhetjük, hogy ennyi bunkót egy budajenő-tinnye örökrangadón sem lehet találni, pedig ott aztán tényleg mindig ég a földdel egybe szakad.

valóban voltak jó pillanatok, de azokra én már nem emlékszem, és nem is akarok. most pedig megyek és tisztázom a kapcsolatomat szekeres imrével.

A 168 Óra fórumán azt találgatják, jobb pasi vagyok-e mint Lorenzo Lamas. Nem is értem, ez hogy lehet kérdés. Még jó hogy nem az Antal Imre a viszonyítási pont.

Jött viszont egy tréfás kis mail egy djudy nevű felhasználótól a legutóbbi ATV-s adás után. Djudy fogadott a barátnőjével, hogy a kedvéért levágatom a hajam rövidre. Sokba fog ez kerülni.

Pedig azt hittük, hogy Lamperth Mónikára csak a még szocialista viszonylatban is kínos függöny- és terítőszerű kiskosztümjeiért kell haragudnunk.

Jaj, drágáim, újra itthon.

Csütörtök óta Ráróspusztán táboroztunk, ahol a térerő se jár. Címszavakban.

Megismertem néhány vasútépítő munkást és egy kutyát, akit Tóth Attilának hívnak.

Mr Octoberrel tegnap tizenhét órát álltunk egyhuzamban a pult mögött, és barátainkon és a néhány igazán szimpatikus elsősön túl főleg az európai viselkedésmintákat hírből sem ismerő embereket szolgáltunk ki. Mindez igen kiváló mulatságnak bizonyult. (Nem.)

Huszonkét éves lettem, és azon gondolkodom, vajon volt-e már szarabb szülinapom, mint a tegnapi, de mivel a helyszínen többen is váratlanul és kedvesen felköszöntöttek, azt hiszem, hogy volt, bár nem emlékszem rá. (Bocs, amiért nem válaszoltam az sms-ekre, de a térerőről mondottak okán csak ma reggel érkezett meg mind.)

Tábor közélebe se megyek most jódarabig, az hétszentség, bár Áronnal tervezzük, hogy kocsma helyett nyitunk egy szifonszaküzletet, lesz higító is.

Akadtak azért jó momentumok.

Népfrontos egység van kialakulóban, Stumpf tanárúr már múlt heti előadásán megpendítette, hogy a Bokros Lajos lenne jó miniszterelnöknek, mert hisszük vagy sem, sokat fejlődött tíz év alatt a Lajos (azóta ezt írásba is adta), és hasonlóan látja suicider is, a neokon.

Közben Nógrádmegyeren szomorú véget ért az önkormányzati választás.

1. Verbói Gábor 588 szavazat 94,23%
2. Gáspár Győző 36 szavazat 5,77%

Bezzeg a Győzike-showt, azt kétmillióan néztétek.

Igazolódott a tegnapi pószt, volt némi ordítás a szocik frakcióülésén, képzeljük el például, hogy a búzaégető Karsai képviselő megvéd minket, vagy bárki mást, majd a sokaság fölsorakozott Ferenc mögé.

Veresegyházon nem ilyen mozgalmas az élet, Pásztor Béla negyvenegy éve áll a település élén, és meggyőző fölénnyel nyert most is, miközben hol van már Biszku Béla vagy Grósz Károly (Ugyanott.)

Este tíztől az ufis fiúkkal mókázunk az ATV-ben.

És akkor új hónap, új versenyző.
____

Mr October

A budajenői Bob Dylan, a Sajtleves Emlékzenekar frontembere, a Budapesti Értelmiségi Molett Férfiak Egyesületének alapítója. Karnyújtásnyira Karlendítésnyire lakik Bencsik Andrástól. Tinédzserkora óta az Ibolya presszó berendezésének integráns része. Összetett személyiség, olyannyira, hogy a rivális szolgáltató a mai napig közös blogként tartja számon szóló próbálkozását. Érző szíve zord külsőt takar. Mától egy hónapon át Áron a vendégblogger, fogadjátok őt szeretettel.

- Híreink szerint ezekben a percekben is ülésezik a szocialista párt parlamenti frakciója. Kapcsoljuk a Köztársaság teret. Gyuri hallasz minket?
- Szervusz Pista, jó estét kívánok neked és a kedves nézőknek. Így igaz, ezekben a percekben is zajlik a zárt frakcióülés, amelyen a képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt hallgatják meg.
- Gyuri, nem tudnátok-e valahogy közelebb férkőzni a teremhez?
- Azon vagyunk Pista, azon vagyunk, és talán a kedves nézők már hallják is a háttérből kiszűrődő hangokat.

- ... és most mi lesz bazmeg? Addig faszkodtál, amíg elveszítettem a fincsi kis önkormányzati mandátumom Gyálon.
- Mi lenne? Visszamész autófényezőnek, a kurva anyádat.

- Igen, Gyuri, halljuk őket, nagyszerű. Mit jósolsz, mi lesz az eredménye a találkozónak?
- Úgy tűnik, Pista, hogy a frakció egy emberként sorakozik föl a miniszterelnök mögött, teljes az egység. Megpróbálunk majd néhány távozó szocialistát szóra bírni, és a késő esti kiadásban mindenről részletesen beszámolunk. Stúdió.

Na bazmeg, lecsúszunk a forradalomról. Viktor 72 órát adott a bolsevikoknak, pedig csak 48-at kellett volna, mert csütörtökön mi már Nógrádszakálon táborozunk.

Oli bácsinak meg csak annyit, hogy Nemesnép és Nyírcsászári is tartja magát :)

Ha hihetünk ennek (az amúgy a választás hivatalos oldaláról származó) térképnek, úgy csak a fővárosban, Hevesben és a Balatonban alakult ki mandátumegyenlőség.

Muhaha.

De komolyra fordítva, valóban úgy néz ki, hogy a baloldal csak a nagyvárosokban, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Székesfehérváron tudta tartani magát ezekben a nehéz időkben.
Ami Demszkyt illeti: örülök, hogy győzött, de ha nem Tarlós az ellenfél, hanem egy nekünk, liberálisoknak is elfogadható Fidesz-jelölt, aligha így alakul.

"Szorongó érzésemet csak elmélyíti az a tapasztalatom, hogy bár az írás és az igazság édestestvérek: gyakran mégis külön utakon tévelyegnek. A kimondott szó s az érvényesített igazság között húzódik az ösvény, amelyen az író babért nem szerezhet.

Nincs hozzá hatalma.

Ezért én most inkább annak örülhetek, aminek az óesztendő utolsó napján anyám is: hogy magától gyúlt meg a tűz a fűtőben. Az este szemünk láttára roskadt hamu alá, s most, hogy odakint majdnem tavaszias szélben táncol a hó, váratlanul sírni kezdett. De mindjárt utána eldúdolt egy egész kis dallamot."

Meghalt Sütő András.

Shelf a régi blogban (Cartmannel élve) már elmagyarázta, miért kell szavaznunk.

Ehhez csak annyit, szidnunk akkor lehet bárkit, ha nekünk köszönheti hatalmát vagy ha mindent megtettünk, hogy ne ő uralkodjék; kívülállónak lenni a legkönnyebb.

Külön drukkoljunk Sven édesanyjának, aki Mátészalka, sőt egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bevételére készül.

Mi a bevált zeneiskola (vagyis egykori óvodám) helyett a Balassi Intézetben szavazunk. Róla csak annyit: a Gellérthegy legocsmányabb épülete, a rendszerváltásig a Munkásőrség székelt benne, most pedig határontúli honfitársaink.

Szimbólum.

Olyan vagyok mint egy kibaszott nyugdíjas, ülök és a fényképeimet rendezgetem.