ideje volna megérteni a clastronicnál is, hogy egy kávéfőző nem a bakelitburkolattól és az otromba nyomásmérő órától lesz retró...

Még nem tudom, vajon lényeglátásomnak és kiváló szintetizálási képességemnek vagy felületes tudásomnak köszönhető-e, hogy az imént sikerült fölvázolnom a közgazdaságtan történetét Adam Smithtől Marxon, az osztrák iskolán, Keynesen, a szociális piacgazdaságon és a svéd jóléti államon át a monetaristákig egy 90*60 centis mágnestáblára.

Hiába, egy Esterházy aki vagyok. (Neki, kedves gyerekek, az Iskola a határon fért rá egyetlen rajzlapra.)

Agysebésznek kellett volna mennem. Szívesen operálnék ki agyat emberekből, másokba meg bele.

vadiúj korszak hajnala.

már egy egész hete kétségbeejtő józanságban élem mindennapjaimat és ez még egy ideig így is marad. és csapjatok agyon, de jól érzem magam. sőt, nekiálltam összekapni a tanulmányi életemet, melynek első stációjaként elkezdtem megírni a moszkva tér elemzését és a pénteki közig előadásomat. ami pedig még ennél is meglepőbb, hogy juci nem bebaszni jön ma hozzám, hanem dolgozni.

hogy ez a pénteki bulira való zenegyűjtést takarja, kipling szavaival ékeskedve, már egy másik történet.

Föl akarok ébredni, és nemcsak kóvályógni, mint egy órája itt. Nem jó ez a négy-öt óra alvás után két kávé módszer, ami tart pár hete.

Amúgy meg írtam to do listát, csak nem tudom, mivel kezdjem.

Micsoda egy kibaszott lúzör vagyok, mondanám, ha nem bántanám meg vele magam.

Áru-e a politika és miben különbözik a többi árutól? Mi a termék: a szakpolitika vagy a politikus maga? Hogyan lehet eladni az üzenetet? Miként alakul a politikusi- és a pártimázs?
Egyebek mellett erről adok elő holnap a gödöllői Szent István Egyetem vállalkozó szellemű marketingszakos hallgatóinak.

Áttekintjük, hogyan nyúlta le az MSZP a brit Labour ötleteit, hogyan használja a bulvárt Gyurcsány és Orbán, milyen pártjaik hirdetéseinek képi világa, nézünk plakátokat, reklámfilmeket, és valahogy csak kitöltjük a rendelkezésre álló időt és teret.

hamarosan vége a hónapnak, így aztán lejár az én időm is - na nem örülni, még nem búcsúzkodok - és eszembe jut az a sok elbaszott idő, aminek most, a vizsgákhoz közeledve hatalmas hasznát venném. mert hát holnap rohanok lengyelhez témátmegbeszélni, de közben szexológián is alakítanom kéne, és ideje lenne megírni nagy gábor tamásnak a filmelemzést. arról nem is beszélve, hogy elkezdhetek jó vastag bőrt növeszteni a pofámra, mert pál gáborhoz is vissza kell hisztiznem magam egy gyűlöletbeszéd erejéig.

ja, és persze a partikedvem, bár némiképp lohadt, azért távolról sem szűnt meg.

szép kilátások, mi?

Mindeddig azt hittem, Kiszel Tünde a legcsúnyább és legbutább, ezáltal pedig a legtenyérbemászóbb magyar állampolgár, de aztán az imént belefutottam a Viva új valóságsójába.
Galambos Dorina verhetetlen.

Míg a hétköznapok szeptember óta jól (értsd: emberhez méltón, 3D-ben) telnek, addig a hétvégéket rendre sikerül a számítógép előtt elbasznom.

Úgyhogy mielőtt teljesen geekké válnék, új szabály lép életbe: jövő héttől naponta legfeljebb másfél óra nem munkához kapcsolódó, öncélú internetezés - msn, blogok olvasása, írása, közösségi oldalak, állatos pornó satöbbi - engedélyezett.

Eleinte (és a vizsgaidőszakban) nem fogom tudni betartani, de mert emiatt majd szarul érzem magam, idővel hátha mégis.

Szűk ez a negyvenakárhány négyzetméter kettőnknek.

Lakásom legkorábban négy év múlva, huszonhat évesen lesz, hitelből.

Ha addig albiba költözöm, a mielőbbi saját tulajdon esélyét rontom illetve a majdani hitel mértékét növelem.

Négy év alatt meg jó eséllyel megbolondulok itthon.

Kaland az élet - ez a felirat díszelgett a buszon mellettem ülő férfi tetovált kézfején. Mitagadás.

Reggel a szerkesztőség épületében működő hajszalon egyik fodrásza elégedetlenkedett, amiért éhbérért (gondolhatjuk) dolgozza ki a belét. Inkább elmegyek Fedél nélkült árulni, mondta, abból csak összejön egy albérlet.

És mégcsak nem is ő volt a nap hülyéje.

A négyes-hatos megállójában (jogos, a faszért tömegközlekedem annyit) ugyanis letámadott egy asszony, és megkért, adjam át a velem egy tévéműsorban szereplő turulnak, hogy ő egy fideszes pondró, aki megtanulhatná már befogni a száját.

Sajnos a beszélgetés elmérgesedett, így a Blaha helyett a Jászain szálltam le, ahol pedig rendreutasítottam egy minősíthetetlen hangon cigányozó nőt, mondván ha nekem ilyen korlátolt fapicsák között kéne élnem, amilyen például ő, magam is menedékjogot kérnék Malmőbe.

És mégcsak fél kettő.

nagyszerű estét zártunk. ha minden igaz, pont most kocsikáztatja haza andriska a blog házigazdáját.
gyakrabban kéne ilyet is rendezni, hisz szinte már el is felejtettem, hogy lehet jól érezni magunkat anélkül, hogy etiópia éves államadósságát eligyuk, majd dana international számokat üvöltsünk artikulálatlanul a mikrofonba.

viszont kiküszöbölhetetlen elhatározás: havonta színház. ajánlom magunknak, hogy betartsuk!

tegnap valaki kiharapott egy darabot a számból. most sebes.

B.-vel elhatároztuk, hogy a jövőben vadidegen embereket követünk majd. Férfiakat és nőket. Főleg.

Nem bolondok vagyunk persze, csak kíváncsiak.

(Joghallgató barátaink pedig kezdhetnek gondolkodni, hogyan mosnak minket tisztára.)

Való igaz, láthatáron a december, így eljött a nap, hogy mint minden szemeszterben, most is megosszam veletek vizsganaptáramat.

11.30. A szociális piacgazdaság - a jóléti állam
12.04. Politikai pszichológia
12.06. Nemzetközi válságkezelés a volt Jugoszláviában
12.11. Modern társadalomelméletek I.
12.13. Európai belpolitika
12.19. Modern társadalomelméletek II.
01.04. Politikai filozófia
01.08. Demokrácia és önrendelkezés
01.12. Nemzetközi jog
01.15. Politikai kommunikáció
01.22. Az európai integráció politikatörténete
01.24. Közpolitika

(+ 12.15-ig házidolgozat Politikai szocializációból, ami ugye micsoda.)

Ugyancsak a számonkérések közeledtére utal, hogy ma beszereztem a filceket, amelyekkel a jól bevált mágnestáblára írok majd.

Megnyugtatásul közlöm, hogy azért nem válunk majd egészen vizsgabloggá, a decemberi társszerző a tervek szerint nem az Egyetem térről érkezik. Bár asszem amíg tart az ország Spar-vodkakészlete, attól sem kell tartanunk, hogy shaza Otthonülök és tanulok típusú pósztókkal untat majd minket.

Arra itt vagyok én.

A blográdióban pedig Audioslave, Bob Dylan, Catatonia, Dropkick Murphys (a Tégla filmzenéjével), James Dean Bradfield, Muse, Roger Waters és U2.

amíg a fríblog úgy nem gondolja, hogy hajlandó rendeltetésszerűen működni, átteszem élménybeszámolóimat ide, danihoz.

a tegnapi napról nem fogok írni, pláne nem ide. arra úgyis van már egy komplett játszótér, inkább az éjszakára, semmint a koraestére fektetném a hangsúlyt. bár ha jobban belegondolok nem volt benne semmi rendkívüli. megint megittunk számtalan tekilát, amivel pohár- és alkoholhiányt idéztünk elő a kaliforniában, majd áténekeltük magunkat a grinyóba. végül kábé öt órát aludtam, újfennt kreténke mellett, hogy aztán majd' elájuljunk a polnapokon és lengyellaci óráján. cserébe sikerült megtudnom, hogy gyurcsány bukását - ha eljön egyáltalán- az fogja okozni, hogy köszönő viszonyban sincs a birkapörkölttel.

a nap megkoronázásaként pedig este összeállítottam egy egész elfogadható vizsgarendet, amit tapasztalataim szerint úgysem fogok tartani. pedig jó lenne. hát igen, közelít a vizsgaidőszak és gyanítom nagy hiányát fogom érezni annak a sokmillió agysejtemnek, aminek a halálát okoztam a közelmúltban. pedig nem kéne elkúrni (hogy egy ilyen aktuálpolitikai zsargont is beszúrjak)!

ideje volna bebizonyítani, elsősorban magamnak, hogy megy más is, mint a piálás, a kancsólopás és az elmebomlasztó faszkodás. na majd meglátjuk.

Laptop-pártiak vagytok, az látszik. Kaptam levelet olyan lánytól, aki úgy ír a Toszkánába is elcipelt notebookjáról, ahogy sokan életük párjáról - tetszett.

Egyébként de egy ócska kibaszott napom van bazmeg. Rohanok fel és alá, B.-nek például hugyozás közben küldtem sms-t az imént. (Tudom, túl sok információ.)

Délután végre kiderül, a jó elnyeri-e méltó büntetését vagy a sötét oldal győzedelmeskedik.

Nem vagyok jól, lassan kezdenem is kéne magammal valamit.

Addig is döntsük el: kell-e nekem laptop? Akinek van, őszintén számoljon be (szülei úgysem látják), hogy megérte-e, szükség van-e rá vagy csak jól tud jönni néha. (Nem ugyanaz.)

Amúgy ki a faszom használja a munkahelyi gépemet ilyenkor? Ha a takarítónő, remélem cikket ír helyettem.

Ha nem tudná, hogy én írom őket, SMS-eimet alighanem egy tizenhárom éves lánynak tulajdonítaná kedvenc gólyám, aki szerint indokolatlanul sok szmájlit rajtam kívül csak a Bravo Girl olvasói használnak.

megírtuk életünk legcsodálatosabb és egyben legelső közig zh-ját, majd kiderült, apukáék rekord gyorsasággal el kívánják hagyni a fővárost. úszok az örömben.

és várom az estét. de ha dani kitalálja, hogy nem jön, nem állok jót magamért. (jól látod, meg vagy fenyegetve!)

ez a pószt is az igényesség jegyében fogant.

Népszerű azt gondolni, hogy az újságírók lófaszt se dolgoznak.

Ehhez képest tegnap éjfél körül értem haza az ATV-ből, ma este fél kilenckor még a pénzügyminiszter irodájában ültem interjún, a kettő között meg mint a hülye loholtam A-ból B-be, és most nem az egyetem egymáshoz közel fekvő épületeire gondolok.

Ráadásul délután tizenkét főiskolás lánynak kellett elmesélnem, hogyan lettem politikai újságíró.

Véletlenül.

tény, hogy a focihoz meg a politikához ebben az országban mindenki ért.

hányszor mondjam még, hogy nem vagyok ide való?

Fordulatos, sőt, lebilincselő, mondanám Scorsese új mozijára, a Téglára, ha a közhelyszótár lett volna a jelem az óvodában. (A fenyőfa volt, de ez mellékszál.)

Bár állítólag a pár évvel korábbi hongkongi eredeti jobb, a remake-re sem lehet panasz, izgalmas mind a két és fél órája során. DiCaprio, Matt Damon, Nicholson bácsi és a számos haláleset mellé kapunk még egy pszichiáternőt, aki Sarah Jessica Parkerre emlékeztet, csak vele ellentétben szép.

Nézzétek meg.

szexológián voltam ma.

na nem kell rögtön valami anonim pszichológiai szeánszra gondolni. csak egy alternatív óra, ami jól telt akasztófával és szerelmi jóslással. ki is derült rögtön, hogy a rám vonatkozó szexuális prognózis a következő: lorettáról leveszem a kényszerzubbonyt a partvisosszekrényben, ő rólam a tundrabugyit, majd sütünk egy kuglófot. szép kilátások. (üdvözlet a második osztályból)

nem mellesleg a milla jovovich nevével fémjelzett őszi-téli mango kollekció erősen bejövős. éljenek a nyolcvanas évek!

Csak gyűlt a papíralapú szemét a szobámban, mire nekiálltam szortírozni, de nem kellő alapossággal.

Rendrakó kedvemnek végül egy szerződés is áldozatául esett, úgyhogy most ülök a padlón és könyökéig túrok a zsákban, mint valami kibaszott titkosügynök, aki bizonyítékot keres.

Enciklopédikus igényű pószt következik, mert ráérek.

Bár úgy volt, a hétvégén dolgozom, a péntek délután után nem biztos, hogy van még hová és miért. Rajtam múlik főleg, és azt hiszem, ideje éberen járni az állásajánlatok világában, nem élből elutasítani, ami szembe jön.

Btw minden jónak vége szakad egyszer, és négy év után nem bánnám, ha most.

Amúgyis szeretem én irányítani az életem, vagy úgy gondolni legalább, hogy én irányítom, ha már magasabb erőkben nem hiszek.

Vannak kényelmi és elvi megfontolások, és nem esnek egybe.

Aztán meg igazán nem az egyetemi ifjúság elkedvetlenítésének céljából, de tavasztól - miután esetleges diplomám ködbe vész - tanítani fogok, ha igaz, három szemeszteren át.
___

Egyébiránt ősz van, mondom távoli kontinensen élő, de magyarul kiválóan értő olvasóim üres halmazának, olyan idő, hogy kinézel az ablakon, süt a nap, majd mire pulóverbe bújsz, beborul, és vehetsz a pulcsi alá még egyet. Vakít a nap aztán újra.

Ilyenkor - nem öltközés közben, hanem ősszel - szoktam mély depresszióba esni, de tudom, hogy most nem fogok. Újabban nem renget meg semmi sem, noha, és ez jó, átlépek a gondokon.

S ha már ősz, igazi novemberi zene az új Beautiful South lemez, a Superbi. Ízelítő a blográdióban, írok majd róla bővebben is.

If rain makes Britain great, then Manchester is greater.

El kéne utazni azért.

Mintha csökkent volna kezdeti lelkesedésetek, úgyhogy büntető blogajánló: bitadani.blogter.hu

Olvassátok, ki tudja, még meddig tehetitek.

ma elaludtam vizes hajjal, úgyhogy most olyan a fejem, mint egy hetvenes évekből szalasztott filmszínésznőnek.

estére pedig igényem van némi értelmesen beszélgetős iszogatásra. kancsók és spárvodka nélkül. igen, megcsípett a cecelégy.

Valóban, a Férfiakt mintha bátornak volna szánva, ehelyett kiszámítható és közhelyes, nem szól semmiről, viszont kúrnak benne doszt, és két jelenet kivételével még az általam a legjobb férfiszínészek egyikének tartott Gálffi László sem menti meg a mély unalomtól.

Hogy van-e és mi az üzenet, nem tudom, talán hogy a korosodó írók előszeretettel raknak meg tinédzserfiúkat. (Persze az sem baj ha nincs, de a Thomas Mann idézetekkel spékelt szoftpornó azért kevésnek tűnik kilencven percre.)

Erősen ellenjavalt.

Volna még írni mit, másról, de alszom rá egyet, hogy ne első felindulásból.

több eredménnyel is büszkélkedhetek.

a gépem például úgy döntött, hogy nem hajlandó mejeleníteni a társasjáték utánam következő pósztjait. természetesen nem tudom, hogyan kell megcsinálni, így megint a nálam felkészültebb versenyzők segítségére vagyok utalva.

ráadásul ma danival, gyulával és mrs. októberrel megnéztük esztergályos károly korszakos filmjét a férfiaktot. erről annyit érdemes tudni, hogy nincs olyan apró részlete, ami ne lenne a végtelenségig elbaszva. nincs egy mozdulat, egy beállítás, egy vágás, vagy egy hangsúly, ami el lenne találva. ahogy dani mondta, esztergályos károly úgy gondolta bátor dolog olyan filmet csinálni, amiben pasik basznak.

hát basznak, de ami először a gyanútlan, a filmre merő véletlenségből betévedő mozilátogató eszébe jut, az nem a bátor, hanem a szánalmas jelző. (persze az én ötletem volt, hogy nézzük meg. mea culpa)

különben a szokásos esti iszákolás helyett hazajöttem, amint látszik, hogy hosszú idő után megtapasztaljam milyen is újra józanon ébredni. dani, most remélem csalódást okoztam!:D

Ma sajnos kihagytam Duncan MacLoad és Marosán György vadházasságból született leányának ágazati közgazdaságtan óráját. Helyette voltam a Nagy Imre Emlékházban, hogy úgy mondjam.

Fény derült rá: avítt konzervatív vagyok.

Le kéne szoknom az egószörfről, rémes, miket találok. A Google nem a barátom.

Tényleg, ősz van és semmi baj.

Sanyi megelőzött, de azért: új hónap, új esélyek és a szokásos laudáció.
___

Mr November

Denszingkvín és Ájvilszörvájv. Fiú a klubból, az őcsényi polihisztor, kenyér- és kancsótolvaj. A mesebeli legkisebb királyfi, aki Postás Klárit, Kati néni gimnáziumi óráit és Tolna megyét maga mögött hagyva a fővárosba indult szerencsét próbálni. Megtalálta. (Mint Jennifer Aniston a szarvasbőr Manolo Blahnik szandálját az esküvője napján.) Mától egy hónap on át Sanyi a vendégblogger, köszöntsétek őt a szokottnál is nagyobb szeretettel. Viva la Diva.

zavarva lekem, mint a bomlott cimbalom... - mondá a költő. hasonlóan pátosszal teljes gondolatokra kapattam magam én is, mikor megtudtam, én lehetek mr. november.

de mi is a november? ősz. kezdődő szürkeség, sötétség, rövid nappalok és a természet aranybarna színjátéka is a végét járja. olyan más mint én. hát ebbe az évszakba szeretném a szivárvány megannyi színét és a kristály ragyogását csempészni a legjobb tudásom szerint.

Bár nem vagyok egy kimondott Tékozló Homár, tényleg föléledt bennem a fogyasztói öntudat, eztán úgyis fogok viselkedni, mintha kapitalizmusban élnénk, és én volnék a vevő, fogyasztó, whatever. Costumer.

Egybiránt ma sms-t írtam B.-nek, hogy találkozzunk, ahelyett hogy előadásra megyünk. Jeleztem továbbá, hogy van egy rossz hírem, mire előtte a következő lehetőségek sejlettek föl:

a) meleg vagyok, és ezért mégsem tudunk összeházasodni negyvenévesen
b) a Demeter összeköltözött Bencsik Andrással.

Pedig csak arról van szó, hogy talán csúszunk egy félévet a diplomával. Kár is úgy elsietni.

Most jött, a BKV ügyfélszolgálati vezetőjétől, nem hittem volna.

Tisztelt Bita Dániel Úr!

Köszönjük Társaságunkhoz érkezett, 105-ös autóbusz járművezetőjével kapcsolatos levelét. Önnek okozott kellemetlenségekért elnézését kérjük.

Levele alapján az érintett járművezető figyelmét felhívjuk az utasorientált magatartás fontosságára.

Köszönjük, hogy időt és energiát szakított arra, hogy levelet írjon nekünk. Cégünk valamennyi járművén kívánunk mindig biztonságos közlekedést.

Budapest, 2006. november 6.

Itt az idő. amúgy is kicsit sokat maradtam. köszönöm, hogy itt lehettem, köszönöm, hogy elolvastatok, Mister October hazaköltözik, és átadja helyét a következő hónapoknak, bízva a jobb folytatásban. köszönöm Dani, jó volt itt.sziasztok.

a képet persze én töltöttem föl, bosszúból amiért áron - nekünk balra, csukott szemmel - ilyen szűkszavúnak bizonyult. azért köszi ;)

fölhívnám még a figyelmet a Tanterem feliratra, amely félrevezető lehet és arra hogy már megint milyen törvénytelenül mosolygok.
bd

Tán az autóparkolót, azt el kellene a közeléből vinni, és lehetne nagyobb, amúgy tetszik a központi ötvenhatos emlékmű, bár valóban nyúlja a berlini koncepciót. Egyébként volt szakadó eső meg egy zenitjén lévő posztnyilas találkozó is a vezérek lábánál ottjártunkkor.

(Jaés ellensúlyozandó a folklórt: Prodigy, Basement Jaxx, Scissor Sisters, The Streets, Beautiful South és FatBoy Slim a blográdióban.)

A Szabadság, szerelem Dobó Kata első jónéhány jelenetétől eltekintve (aztán megszoktam) tetszett.

Ha elfogadjuk, hogy a forradalom részben csak díszlet, csalódni nem fogunk - kivált, ha végiggondoljunk, józanul mit várhattunk egy olyan produkciótól, amelynek stáblistáján a Pepsi néhai reklámarcán túl Andrew G. Vajna és Joe Eszterhas neve is olvasható.

Mondom, jó film, tisztességes jelenetekkel, nyitva hagyott kérdésekkel és vállalható forradalomképpel. Lehet fanyalogni, hogy miért kellett '56-ból love storyt csinálni, de hitelesebb mint a Franco Nero menedzselte honfoglalás.

Reggel esett a hó, bár ezt csak elbeszélésekből tudom, mert megint 11 óra lett a 8-ra tervezett felkelésből. (Ébredésből, úgy értem.) Vicces, hogy már a főnököm is azzal kezdi a telefonban kevéssel dél előtt, hogy ugye nem ébresztett föl.

Amúgy farmerdzsekiben, napszemüvegben, de már sálban és csizmában indultam el, a télikabátot tüntetőleg nem hordom még egy darabig.

Drága barátaim,

útjára indul a bitadani.blogter.hu.

Hogy ugye mi ez? - adódik a kérdés.

Ez a 168 Óra félhivatalos blogja, én írom.

Örömmel venném, ha néhányan linkelnétek rá, elhelyeznétek RSS-olvasóitokban vagy a kedvencek között, és átszoknátok oda is, részint hogy úgy tűnjön, sokan olvassák, másfelől hogy megvédjetek az idővel érkező szélsőbal- és szélsőjobboldali kommentelőktől.

Jó lesz, szerintem.

Apolitikus olvasóim megnyugtatására: ez a blog sem szűnik meg, sőt mentesülni látszik a közéleti témáktól.

"A tények olyanok, mint a tehenek, ha elég keményen nézünk a szemükbe, rendszerint elszaladnak előlünk."

Sanyinál vagyunk, hol másutt, fő a következetesség, kivált ha a délelőtti elhatározásra meg a TDK-dolgozatra gondolok.

Egyébként meg föltámadt bennem a fogyasztói öntudat, panaszos levelet írtam a BKV-nak.