Volna itt egy friss, szinte akolmeleg játék, amelybe most beszállunk. Szakmai blogok számára indult, de pollner félre rántotta a kormányt, és meghívott engem is, aki meg nem vagyok egy kimondott marketinges példány. (Őt, márhogy pollnert spin doctor vonta be, míg a kezdeményezés Verától indult. Minden érintett öt újabb játékost nevezhet meg.)

Szóval az öt dolog, amit nem tudtok rólam.

1. Nem tudok biciklizni - a hazai blogoszférában valószínűleg egyedül. (Vagy csak nekem tűnik olybá, hogy a tipikus magyar blogger cangával jár a gyárba és mint a karácsonyt, úgy várja a Critical Masst, vagy jobban?)

2. Veszíteni sem tudok, ezért hagytam abba a focit (illetve tehetség híján). Eddigi életem utolsó látványos verekedésére is akkor került sor, amikor a napköziben (alsósok voltunk még) a legjobb barátom gólt rúgott nekem, megalázót, én pedig bosszúból úgy térden rúgtam, hogy percekig nem kelt föl.

3. Első önálló újságcikkemet a Magyar Kender Pártról (MKP, muhaha) írtam. Íme - rossz, inkább elrettentő példa.

4. Egyszer - ugyancsak alsós koromban - egy családi veszekedés hatására megszöktem otthonról. Összerámoltam a három legszükségesebbnek látszó játékautót egy hátizsákba, majd a lépcsőház alján, a pincéhez vezető fordulóban vártam, míg anyám utcai keresésemre indul.

5. Naponta kétszázszor hazudok - ahogy nagy átlagban ti is, ha hihetünk a londoni egyetemen oktató John Nicholsonnak. (De nem hihetünk, nyilván.)

És akiket én szívesen látnék a terebélyesedő játékban: sHelf, melyviz, zora, pite és ha megtisztel a főblogger, gyurcsány fercsi.