A tegnapi premier (prömier, mondanám, ha kiégett színésznő volnék) után, és az új életprogram (új élet-program?) jegyében ma megtekintettük a Vígben a Száz év magányt.

Hangulatos, ötletes, kiváló színészekkel és díszletekkel, csak a köhögő teltház okán mondom, hogy várjátok, amíg elmúlik ez az influenzás időszak, utána nézzétek.