Reopening post, megint.

Majdnem egy éve, hogy elindult ez a blog, és negyed-, hogy nem írom. Meglátjuk, hogyan tovább. Kicsit még béta, sablont csinálni továbbra se tudok.

Koncepció nincs, bár látszik, hogy a miért sírok, kit basztam meg-szerű, önéletrajzi ihletésű vonal hanyagolva lesz, és helyette fényképes, utazós, zenés illetve gasztronómiai jellegű pósztokat remélek. (Ja, főzni is tanulok.)

Előrelépés, hogy telibe szarom, hányan olvasnak (azt se értem, korábban miért volt fontos, ha közölni akarok valamit, úgyse ide írom), statgép se lesz, nekem szól ez az egész, mert néha hiányzik, és mert pár hónap múltán visszaolvasni vicces, meg annak a néhány embernek, akiket én is olvasok.

Startmező, dobókocka. Vagy hogy stílben: ajtók záródnak.