A máskülönben unalmas és talán a három évvel ezelőttinél is nívótlanabb választási kampányt ma az alábbiak dobták fel:

• az újabban már stabilan a Matula szintjét hozó Morvai Krisztina azt javasolta a büszke magyar zsidóknak, hogy apró metélt farkincájukkal játszanak az ő baszogatása helyett

• az MSZP egy 1957-ben írt angol nyelvkönyvvel lepte volna meg Áder Jánost, de küldötteik csak a portásig jutottak; hiába, '57 jó éve volt a kommunistáknak, ráadásul egyikük közlése szerint a párt listájának első tizenöt helyezettje, idézem, túlsúlyban (muhaha) három európai nyelvet beszél

• a Facebookon a korábbinál is kicsinyesebben estek egymásnak SZDSZ-es és LMP-s ismerőseim, ami ismét világossá tette, hogy ezekre a pártokra nem lehet szavazni, még a kisebbik rossz elvét követve sem; maradna tehát az MDF, amelyet azonban Bokroson túl döntően rovarirtók, rendőrverő pervezek és a magyart törő arisztokraták erősítenek
  

Így hát egyetlen kérdés maradt június hetedikére, hogy tudniillik faszt rajzoljak-e a szavazólapra vagy szmájlit.

Ez az én endorsementem.