2006. július 13.

Az a fontos, hogy egy színész tudjon sírni és nevetni. Amikor sírni kell, a nemi életemre gondolok. Amikor nevetni kell, nos, akkor is a nemi életemre gondolok - mondotta egy alkalommal Glenda Jackson.

Ami azt illeti, újabban én nyögések, lihegések és sikolyok zajában főleg hangszerkészítő szomszédunk nemi életére gondolok. Merthogy bérház ez, téglafalakkal, nem panel, hogy átszűrődjék minden hang. Ha tehát pontosan tudom, hogy a Gyuri mikor ejakulál, és barátnőjének mikor jó, akkor itt valami nincs rendben. Vagy a loud sex hazai bajnokai mellett lakom, vagy mégiscsak papírból a falak, és odaát is gyakran gondolnak miránk.


Utánajárok, csak még nem tudom, hogyan.

4 megjegyzés:

Sven írta...

(Jaj, de jó, hogy megint vagy!) Persze ezt csak gondoltam, nem mondom ki hangosan sosenem, neked már semmit:)

bitadani írta...

kiváló gondolat.
segít megvalósítani?
muhaha.

Silvery írta...

nocsak... főnixmadarunk feltámadt a hamvaiból? helyes... hiányzott az írott bita:)

bitadani írta...

nehéz eldönteni, hogy jó-e ez... márhogy az írott bita hiányzott csak, a valós nem :P