Nem hiszek a hirtelen életmódváltásban, illetve abban nem, hogy képes vagyok rá. Pedig hányszor megfogadtam, hogy ezentúl másképp lesz.

Eldöntöm például, hogy gyalog megyek reggel. Hogy rendezett szexuális életet élek. Vagy hogy eszem eleget, és nemcsak délután négykor először, hogy nem iszom annyi kávét, nem dolgozom magam túl, és nem hagyok mindent az utolsó pillanatra (last minute újságírás, saját recept). Hogy sportolok megint, és könyvet olvasok. Hogy nem várom meg, amíg térdig ér a szemét a szobámban, hogy nem költök többet, mint amennyit keresek, hogy nem ülök fölöslegesen a számítógép előtt.

Nem bonyolult. Akaraterő kéne. Holnaptól, ugye.