Megint kifogytak a betűk belőlem. Nem mintha ne volna miről írni, a hangulat nincs meg.
Ha a régi blogban volnánk, érzelemdús pósztok sorjáznának itt, hogy csak kapkodjuk a fejünk, és lehetne például párhuzam a tavalyi évvel. Egy éve ilyenkor hasonlóan boldog voltam, bár jól tudtam, hogy elmúlik, most viszont bizakodó vagyok, noha nem szokásom.
Persze sok a kérdőjel a fejem felett, csak valahogy nem zavar annyira.
Ha leltározom az elmúlt két-három hónapot, lett egy jóbarát váratlanul, a semmiből, volt egy csomó hibátlan este, és egy sok sebből vérző, de tulajdonképp szeretnivaló társaság.
Életemet egy Villányi Rosé Cuvéeért? Reális.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
még mindig jobb, mintha monique cuvet-ért... :)
(asszem, h ő így írja)
Megjegyzés küldése