Jut eszembe, téptem szét én is füzetet, mint Medve, majd dobtam egy Moszkva téri kukába, hogy csak úgy nyekkent.

Általában (legyen szó járásról, szerelemről, úgymond, vagy barátságról) a teátrális szakításoknak vagyok a híve (elszenvedője inkább) - bár én hozom, persze, a teátralitást, nem örömmel. A soha többetből aztán néhány hét lesz vagy hónap, majd újrakezdés, hol így, hol úgy.

Furcsa, de tavaly május óta nem volt igazán rossz passzom, nem éreztem tehetetlen dühöt - most pedig teljesen biztos vagyok abban, hogy a jó utat járom.

Lejövünk, lassan, ígérem erről az érzelmes frányaságról, ami rámtört.