Színházba készülünk.
- Ezt így hagyod? - kérdezte édesanyám, és az ajkam alatti apró szőrpamacsra mutatott.
- Fél éve ott van, anya.
- Ne hülyéskedj. Még sosem láttam.
Hiába, kiváló megfigyelő, gondos szülő.
Azon már meg sem lepődtem, hogy elmulasztotta megkérdezni, velük tartanék-e a családi ebédre vagy ha nem, hát hozzon-e nekem onnét valamit. Így aztán 50 minutes pizzát rendteltem.
Kezdem úgy érezni magam, akárha friedhoféknál. Nem kellemes.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Nos azért ez nem volt egy korrekt beírás, ugyanis ha étteremből vitt volna valamit, akkor az lett volna a bajod.
Amúgy meg elhívott volna, csak mivel későn értél haza, nem akart felébreszteni, mert akkor meg az lett volna a bajod.
És én nem is csodálkozom, hogy nem akart egy újabb értelmetlen vitába belemenni.
ha nem akarom, nem ébreszt föl, mert kikapcsolom a mobilomat. fél tízkor keltem amúgy.
jó tudni, hogy ennyire ismersz, de úgy tűnik, ezúttal inkább neked lehet vmi bajod. javaslom, talán azt oldd meg, mindenki jobban jár.
Megjegyzés küldése