Anélkül, hogy előrehoznám a decemberi leltárt ide, meg hogy igazán föltáró jellegű pósztot írnék, tény, hogy az idei évem nem úgy alakult, ahogyan elterveztem. Egyébként nem vagyok excel-táblákban meg itinerekben gondolkodó típus, most már az is látszik, hogy szerencsére.

Azt a szándékomat viszont, hogy a 25. születésnapomat a saját lakásomban akarom ünnepelni, itt is rögzítettem. Talán nem kell magyaráznom, hogy mivel jelenleg havi háromszázezer forinttal kevesebbet keresek, mint fél éve, ennek realitása a magyar válogatott világbajnoki szereplésének valószínűségével vetekszik. És azt sem, hogy ez csalódottsággal tölt el.

Arra sem voltam fölkészülve, hogy aki miatt a huszonnegyedik jubileumom jól sikerült, egy évvel később már biztosan nem szeretne hozzájárulni ehhez. Ezt mellékszálnak nem nevezném, mindenesetre fájdalmasabb annál, hogy magyarázatot találjak rá. És ha találnék, sem osztanám meg valószínűleg.

Ezek is befolyásoltak abban, hogy október 7-ét meg a környékét Svédországban töltsem, ne itthon. Még akkor is, ha a döntés elszenvedőivel e szempontot nem közöltem, és úgy tettem, mintha véletlenségből esne a születésnapom az északi körutazásunk idejére. Ami pedig talán lehetővé teszi, hogy ne a fönt részletezett problémahalmaz kösse le a figyelmemet.

(Abba nem kezdek bele, hogy mindennek ellenére ez nem egy rossz év, csak nem olyan, amilyennek szántam, és hogy ezekben a napokban is mennyi jó történt velem. Meg hogy ha lassan is, de körvonalazódnak a terveim. Ezt a bravúrt meghagyom az évbúcsúztató pósztra.)

[Egy szögletes zárójelben pedig megjegyzem, hogy épp most bannoltam a Jesus nevű felhasználót a Soulseeken, amiért úgy akart Primal Screamet tölteni tőlem, hogy ő nem oszt meg semmit. Ennek helytelenségére úgy látszik nem tér ki a katekizmus.]