2006. december 12.

Azt azért elmondanám, Dani, a bemutatásom kapcsán, hogy egy időben Lakat T. Károlynak volt szokása az ilyesmi. Bár ő a végén csinálta: „...tehát vendégünk volt Kiskovács Aranka, a püspökladányi teátrum harmad-szubrettje, aki 1962-ben majdnem találkozott Latinovits Zoltánnal, és manapság nem zavarja, ha három unokája közül bármelyik pukizik a jelenlétében.”

Tegnap nem akartam írni, mert geciszar kedvem volt. Most se vagyok vidám, de hajrá.


Na. Nézzük, kedves Bita-olvasók, hogy mire számíthattok:

Először is, kicsit trágárabb szóhasználatra az eddig megszokottnál, amiért bocs, de így írok. Aztán, és ez talán még nagyobb gond lehet, esély van rá, hogy abnormálisan hosszú bejegyzések születnek – ismét bocs, de grafomán vagyok. Végezetül, hogy valami jót is mondják, igyekszem figyelembe venni, hogy ez a Dani blogja, ergo a látogatókat az ő élete érdekli. Úgyhogy majd megpróbálom az általa pósztolt dolgokat továbbgondolni, vagy olyan információkat kibogozni, miszerint a Daninak kisgyerekként volt csini Barbie-babája is, illetve undorítónak tartja a pornófilmeket.

Ha most ihatnék valamit, ami pálinka, akkor az utóbbi két infót rögvest össze is kombinálnám, de nem.

Ellenben eszembe jutott valami arról, hogy Dani kapott egy újabb rajongói levelet – mint azt korábban megtudhattuk, a csápoló tömeg egyébként javarészt középkorú hölgyekből és homoszexuális hímekből áll. Szerintem ez így nincsen jól. Mint azt Stumpf István már 1998-ban megfogalmazta, a médiát ki kell egyensúlyozni, és, teszem ezt hozzá már én, nincs az rendben, hogy ezt a sziluettet csak a balliberális sajtó volt képes eleddig kitermelni.

Polgári-konzervatív Bita kell!

Sőt, egyúttal meg is haladhatnánk a projektet.

De ki legyen a szerencsés? Régen, mikor én kiskamasz voltam, mint a Bita levélírója, még elég volt jobbra nézni, és ott egy Csermely Péter, vagy balra, és ott egy Uj Péter. Mára viszont a szokásos újságírói társadalom oroszlánrésze teljesen alkalmatlan az ellen-bitaságra, lévén a jobboldali újságírók olyan szerencsés helyzetben vannak, hogy Orbán Viktor 1998 óta egyetlen hibát se követett el, így kénytelenek csak dicsérni, nincs mit bírálni rajta. Így áll elő a helyzet, hogy a jobbos publicista felmondja a hatályos Szijjártót, megfűszerezve egy kis Cser-Palkovicscsal, Dani meg vagy beugrik a Gusztos-Mesterházy-metszésvonalba, és akkor ő is politikust játszik, vagy megpróbál szimpatikus lenni, de akkor meg megint jönnek a rajongó levelek a buziktól.

Marad hát a „második nyilvánosság”, az onnan felkiabáló, korosztályban egyébként passzoló kör, abból is a zászlóshajó, az UFi. (Zárójeles történet, emlékszem, mikor joghallgatóként a kezembe került először a lap. Utolsó Figyelmeztetés! Bazmeg, mi lesz itt a jövő hónapban? Komolyan izgultam, mondom, itt sarkára állt a polgári underground. Aztán megjelent a következő Utolsó, és akkor picit lebiggyedt a szám.)

Az UFi két arcot szokott képernyőre rakni – közülük a nagyfejű srácot én nem erőltetném e projektben, múltkor is milyen mérges volt, mikor Turul a műsorban nem értett egyet a pártdirektívával... hja, a Heti Válasz már nem egy homokozó, ott szabályok vannak, meg jobbra tarts. (Még szintén egyetemista voltam, mikor Elek István izzadta végig a tévéstúdiókat, hogy megkerülje a kérdést, miszerint az alapítvány, ami a lapot nyomja, mégis milyen környezetet véd... hát szellemit, milyet. Kommunista zsidóktól, te hazaáruló).

Maradt nekünk tehát Turul, őt kell felépíteni. Mit fel-, inkább túl!

Szemre megfelelő lesz, klasszikus ellen-hobbit, ha ugyanazt gondolnák a világról, Danival akár együtt is óvhatnának egy gyűrűt mind felett... De mitől fogják megszeretni a középkorú és nyugdíjas hölgyek? Mer’ugye, az ATV-t néző inaktívak (örvend a lelkem, mikor ezt mondja) szóval szerintük például Molnár Gyula egy jó pasi, mondjam tovább? Kormánypárti inaktívak. Ellenzéki inaktívakat a HírTV-n kell megnyerni, és nem Ókovács Stavrosnál, hanem, bármennyire is fáj, be kell ülni kedvessándor mellé. Nincs mese, ma ő a csodafegyver, apus, hozd a telefont, én is megmondom neki, jajdeigazavan, tyuhujj, jól megmondta nekik, igaz-e, Elemér? Be kell ülni a jó Csintalan mellé, és 10 évig nem a boltban veszed a süteményt, hanem beküldik a szerkesztőségbe. Ja, és az „inaktívak”-szöveg is maradhat, csak elé kell tenni, hogy „posztkommunista”. Ezt ma már úgyis csak Thürmer Gyula veszi magára.

Nyugdíjasok kipipálva. De hogyan győzzük meg a melegeket?

Így:

Megjegyzem, ez a Dani szerint is egy tök jó kép.

Ugyanakkor szerintem ne álljunk meg itt. Épp ideje egy új sztárnak a jobboldalon, ki Árpádsávos pennáját a Dani vérébe mártja! Győzzük le a balliberális hegemóniát! Egyensúlyozzuk ki, sőt, folyásoljuk be! Bulvár-Turult a népnek:

Sztárpár. Egyszerű a dolgunk, ki kell választani egy megfelelő alanyt, és leboltolni vele, hogy mi most járunk pár hétig... még akármi is lehet belőle. Emlékezzünk, már lófasz se tudta, ki az a Tóbiás József, de még mindig be tudott kerülni a Fókuszba egy-egy Rába Tímea-vetkőzés okán. Én Lolát, a fiatal énekes hölgyet ajánlom (mondanám Péter-Szabó Szilviát is (NOX), a népnemzeti nótázás okán, de lehet, hogy ő már túl magas. Pedig szép.)

Clubbing. Vegyük észre: nem vagyunk senkik, ha még nem hánytunk a megfelelő emberekkel a Duna-parton, esetleg nem törölgettünk megnyálazott papírzsepivel fura fehér port televíziós műsorvezetők orra alól. Ki kell hajtani a kérdést, ami hajnali négykor kiszökken a főszerkesztő széthányt ajkain: „nem jössz be holnap este a műsorba?”

Blog. Nem akarok én hazabeszélni, de blogolni muszáj. Ahogy a Mi Nagy Vezérünk két Totó kutya közé beszorítja a vizitdíjat, vagy ahogy Dániel ad egy elsőre flegma felsorolást (megint két órát fetrengetem felkelés után, majd gyakoroltam a mágnestáblánál, volt szex, és az ETR-ben is megnéztem, mikor lehet felvenni a „Burundi és Zaire pártrendszerének elemző összehasonlítása 1038-tól 1938-ig” szemináriumot) – na, az maga az infotainment. Alkalmazzuk! Nem politikai, magánéleti blogot.

Bazz, Dani, hogy fog ez a kurva hosszú bejegyzés a te sablonodban kinézni? Pedig még csak a felénél tartok kábé... Mindegy, akkor itt húzom meg.

Összegezve: meg kell törni bitadani egyeduralmát, elfogadhatatlan, hogy a szivárvány tövében a kincset csak egy balliberális politológus őrzi. Jómagam Turult javaslom a célra, szerintem ő képes lehet kiegyensúlyozni. Szurkolok is, télleg.

Ui: hát, majd legközelebb lesz pop- és sorozatsztáros pószt, oké, Dani?

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

ezekután, már csak arra lennék kíváncsi, h milyen lehet az, amikor vidám vagy. ;)
(mondjuk lehet, h nem kéne ilyen kijelentésekkel kísérteni a sorsot...)

bitadani írta...

asszem ez minden várakozást fölülmúlt, jekyll - hülye vagy :)
biztos turul tetszését is elnyeri a pószt... :)
azért ígérd meg hogy nem csak énrólam írsz majd...

bitadani írta...

jaés asszem a barbie babás korszakban már nem is voltam olyan kicsi, örökölhettem vkitől, csak olyan családba szocializálódtam, ahol nem dobunk ki semmit... vmelyik szekrényben még most is megvan.

bitadani írta...

1. turul jó gyerek, én kedvelem.
2. a barbie eszteré volt, rögtön kettő is.
kelemen annát akarom, amúgy.

bitadani írta...

őrzöm, persze, bár lehet hogy a pincében már.

b. írta...

kelemen anna a pincében. hmmm.