Vidéken voltam megint, amíg itt csönd volt, színes programok közt, szőlőkarózástól a hosszú zabálásokon és sétákon át Habermasig (még istentiszteleten is). A szakdolgozattal lassan haladok, illetve szinte egyáltalán nem, de legalább újra kézbe vettem Pelevint. Gondolkoztam az életen, és hajlok a PhD-jelentkezés felé. Ezentúl (és már Budapesten) megtaláltam a pályát, ahol futni fogok reggelente.
Évi meg Londonba költözik. Jó neki, meg bátor is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
4 megjegyzés:
és, szakmai érdeklődésből, hol van az a pálya, és nembeton-e? zs
nem beton, hanem salak a czakó utcában, ahol gyermekkorom jó részét töltöttem edzéseken... :)
haha, kár h ahhoz át kell futni a dunán meg a fél hegyen... azért kösz, zsombor
ezért nem járok én a margitszigetre, ahová amúgy futni szokás :)
Megjegyzés küldése