Kezdjük a legfontosabbal: Svédországban állami monopólium az alkoholárusítás, szeszt (az éttermek és a szórakozóhelyek kivételével) csak a Systembolaget elnevezésű italboltokban kapni. A kormányzat célja ezzel az alkoholfogyasztásból eredő problémák minimalizálása, noha a rendszer működtetése feltehetően üzletnek se rossz.
Az agglomerációval 1,2 milliós Stockholmban 23, a 9 millió lakosú országban 411 Systembolaget működik, ráadásul azok csak hétköznap munkaidőben (10 és 18 óra között), és szombaton délelőtt tartanak nyitva. A kis településeken pedig nincsenek is italboltok, a rendelést a körzetért felelős ügynöknek kell leadni, aki másnap szállítja az árut.
Az agglomerációval 1,2 milliós Stockholmban 23, a 9 millió lakosú országban 411 Systembolaget működik, ráadásul azok csak hétköznap munkaidőben (10 és 18 óra között), és szombaton délelőtt tartanak nyitva. A kis településeken pedig nincsenek is italboltok, a rendelést a körzetért felelős ügynöknek kell leadni, aki másnap szállítja az árut.
Elsőre ugyanakkor paradox, hogy az állami tulajdonú Systembolaget az alkoholfogyasztás, különösen a fiatalok italozása ellen kampányol, vagyis végső soron saját bizniszét rontja. Ám mivel az északi népeket hagyományosan sújtó alkoholizmus okozta károk jó része szintén az államra száll vissza, ez nem olyan meglepő.
A hálózatnak arra is van válasza, hogy mi történne, ha megszűnne monopóliuma. Sőt, a modell fönntartása és kiterjesztése érdekében nemrég Barroso EB-elnöknek is címzett egy filmet. (A svédek egyébként az uniós csatlakozásuk feltételéül szabták az alkohol árusításának állami kizárólagosságát.)
A propaganda üzenete, hogy a szesztilalom nem járható, ám az italárak emelése, valamint a hozzáférés korlátozása (tehát az üzletek számának és nyitvatartási idejének szűkreszabása, illetve a fiatalok fogyasztásból való kizárása) eredményes: mérsékli az egészségügyi kiadásokat, a másnaposság miatt kimaradt munkaórák és a balesetek számát. És amíg a profitérdekelt magánvállalkozó igyekszik vásárlásra bírni az embert, az állami vállalat alkalmazottjai nem.
A svédországi alkoholmonopólium történetéről és vélt előnyeiről itt bővebben.
Mit gondoltok?
A hálózatnak arra is van válasza, hogy mi történne, ha megszűnne monopóliuma. Sőt, a modell fönntartása és kiterjesztése érdekében nemrég Barroso EB-elnöknek is címzett egy filmet. (A svédek egyébként az uniós csatlakozásuk feltételéül szabták az alkohol árusításának állami kizárólagosságát.)
A propaganda üzenete, hogy a szesztilalom nem járható, ám az italárak emelése, valamint a hozzáférés korlátozása (tehát az üzletek számának és nyitvatartási idejének szűkreszabása, illetve a fiatalok fogyasztásból való kizárása) eredményes: mérsékli az egészségügyi kiadásokat, a másnaposság miatt kimaradt munkaórák és a balesetek számát. És amíg a profitérdekelt magánvállalkozó igyekszik vásárlásra bírni az embert, az állami vállalat alkalmazottjai nem.
A svédországi alkoholmonopólium történetéről és vélt előnyeiről itt bővebben.
Mit gondoltok?
8 megjegyzés:
Szerintem lájk. Noha valamivel azért drágább az ital, de engem meggyőztek a kisfilmek, tényleg van értelme az állami szeszmonopóliumnak. Ha a köz/államérdeket nézzük, akkor mindenképp.
Arról nem is beszélve, hogy a tulajdonképpen mérgező termékeket be sem engedik, ezzel is csökkentve az egészségügyi kockázatokat. Mert van ugyan a koccintós-szériával öszevethető zacskós meg dobozos bor, de garancia van rá, hogy szőlőből készül.
Kicsit kapcsolódik csak, de épp ma tudtam meg, személyesen Fredrik Reinfeldt előadásából, hogy a snus is feltétel volt az EU-s csatlakozásnál. Az akkori kompromisszum miatt van az a helyzet, hogy Svédországban lehet kapni, de nem exportálhatják.
Finnországban is így van - és én annyi részeget egy négyzetmétren még sehol nem láttam, mint Helsinkiben szombat éjjel.
sHelf: mi védjük itt a termőföldünket kőkeményen, a svédek meg a snusözéshez kötötték a csatlakozásukat? azta :)
cyberpop: részeg svédeket, dánokat mi nem igazán láttunk, bár lehet, hogyha tovább maradunk koppenhágában a dán-svéd meccs napján, akkor belebotlunk párba :)
amúgy valszeg nem is a fogyasztás drasztikus csökkentése a céljuk, hanem a fiatalok kizárása (nálunk bármelyik éjjel-nappaliban kiszolgálnak 14 éveseket), az ellenőrzött italok forgalmazása, no meg hogy sokba kerüljön a szesz, amit monopolhelyzetben, ha nem kell a tescóval versenyezni, nyilván könnyebb elérni.
- még néhány hívószó: USA-maffia, SZU-Gorbacsov (jártam Litvániában a szesztilalom idején, mit mondjak, nem száradtunk ki, és ők se)
- azt nemtom, hogy mennyire isznak a svéd fiatalok (én egyébként szerencsétlenebb voltam: találkoztam részeg és ifjú svédekkel is - igaz ez lassan harminc éve volt Falunban), de ha tényleg van eredménye ennek ott, akkor nekik jó.
- szerintem itthon inkább az USA-maffia példa volna a példaadó hasonló esetben, sajna.
- vagy simán csak egy pesszimista alkesz vagyok? :)
ja, hogy nálunk bevezessék, szóba sem jöhet. a modell elméleti helyességéről beszélgetünk :)
ja, elméletileg egyetértek :)
naugye :) amúgy nálam sincs az első ezer dologban, amit adoptálnék a svédektől :)
Isznak ám ezek, mint a kefekötő.
A malmöi utcákon sem látni részegeket, közterületen soha nem részegednek le (csak a bevándorlók :) ).
Viszont otthon hegyekben áll a pia...
Nem ám a Systembolaget-ből... áthajókáznak negyedévente németbe és vámmentesen hozzák 3literes papírdobozokban a töményeket, 5literesben a bort. :D
Amikor szabadidejük van, szinte folyamatosan részegek. :D
Én bírom őket, a fizetéshez képes nem is olyan iszonyatosan drága a pia, a 3lityis dobozos meg elég egy éjszakára, úgyhogy a magamfajta zugalkeszek nem szenvednek hiányt. :)
Megjegyzés küldése